Johari ablak - önismereti tanulas

JoHari ablak – az önismeret fejlődése

Ebben a bejegyzésben arra a kérdésre kapsz választ, hogy miért érdemes tréningre jelentkezni. Mikor ad többet egy tréning, mint egy könyv, előadás vagy online tréning? Miért jó egy valódi, tréner által vezetett tréningen részt venni? Erre a kérdésre az egyik választ a Johari ablak adja meg.

A JoHari ablak két amerikai szociálpszichológus, Joseph Luft és Harry Ingham nevéhez fűződik. Ők alkották meg ezt a modellt és az ő neveikből áll össze a modell neve is.

A JoHari ablak eredetileg nem arra a kérdésre adott választ, hogy miért jó tréningre menni. Az eredeti kérdés úgy hangzott, hogy mi jellemzi azt a folyamatot, ami önismerethez és a magatartás megváltozásához vezet. Mivel azonban a tréning célja az önismeret vagy a viselkedés megváltozása, ezért a JoHari ablak megértése a tréningek mellett is letesz egy nyomós érvet.

Ezen a linken találod a Wikipédia leírását a Johari ablakról.

Az önismeret ablakai

A JoHari ablak két kategóriát használ: az első, hogy egy tulajdonság mennyire ismert a személy számára. A második, hogy az adott tulajdonság mennyire ismert más emberek számára.

A két kategória nem mindig egyezik meg: hiszen vannak olyan tulajdonságok, amiket az adott személy ismer, mások pedig egyáltalán nem. Ugyanez fordítva is lehetséges: mindenki más ismeri valakinek egy tulajdonságát, de pont az érintett személy nem látja azt. (Ezzel a jelenséggel bizonyára már találkoztál.)

Ez az ábra mutatja a négy területet az önismeret és mások általi ismeret kategóriái szerint.

Johari ablak - az önismereti tanulás elmélete

Tanulás és JoHari ablak

Amikor egy könyvet elolvasol vagy egy szakmai előadást meghallgatsz, mindenféleképpen tanulsz valamit. Ez a tanulás a legtöbbször valamilyen elméleti tudás, rajtad kívül álló. Csak áttételesen vezet téged önismerethez.

Ha egy tréning csak a nyílt területen mozog, vagyis sem te nem tanulsz valami újat önmagadról, sem mások nem ismernek meg téged jobban, akkor önismereti értelemben nem beszélhetünk tanulásról.

Tanulás a JoHari ablak bal sarkában – tanulás a személyiség rejtett területén.

Rejtett területnek nevezzük azt a részt, amit a személy ismer ugyan, de mások előtt ismeretlen. Miért nevezzük ezt tanulásnak? Azért mert a másik személy megismerése és megértése a kapcsolatok és a viselkedés megváltozásához vezet. Ez a fajta tanulás nagyon jellemző a csapatépítő vagy a párkapcsolati tréningekre.

A személyiség rejtett területein csak csoportban lehet előre haladni. Ha te nem vagy bent a csoportban, nem oszthatod meg másokkal személyiségednek ezen részét. Ha valaki más hiányzik a csoportból, akkor nem ismerheted meg őt mélyebben.

Tanulás a JoHari ablak jobb felső sarkában – tanulás a vakfolt területén.

Vakfoltnak nevezzük a személyiség azon részét, amit mindenki más lát, csak te nem. Az ezen a területen történő tanulás az önismereti tréningek elsődleges célja. Nem is nagyon kell magyarázni, miért nevezzük ezt tanulásnak.

A vakfoltot illetően mások visszajelzéseire és élményszerű gyakorlatokra vagy utalva. Pusztán könyvek vagy filmek alapján ritkán történik meg az önismeret tágulása. Szükséged van tehát azokra, akik kívülről látnak téged és visszajelzést adhatnak neked.

A rejtett és vak területen történő tanulás mindig feszültséggel jár.

Ezért jó, ha egy tapasztalt tréner segít téged, aki vezeti a csoportot és szabályozza a visszajelzéseket.

Tanulás az ablak jobb alsó sarkában – a személyiség ismeretlen része

A személyiség ismeretlen része a JoHari ablak jobb alsó sarkában kapott helyet. Sem Te sem pedig mások nem ismerik a személyiségednek ezen részét. A tanulásnak ez a típusa jelent 100%-ban új tapasztalatot – hiszen mindenki számára teljesen új jellemzőkről van szó.

Legtöbbször egy teljesen új helyzetbe kerülve szembesülsz személyiséged ismeretlen részével Ilyen például, amikor először válsz szülővé, vagy először neveznek ki munkahelyi vezetőnek – sem te, sem mások nem tudják rólad igazán, hogyan fogsz viselkedni addig, amíg ez be nem következik.

A tanulás gyakran félelemmel jár

Ellentétben a pusztán ismeretátadó oktatásokkal, a személyiség fejlődése és az önismereti tanulás gyakran félelemmel jár. A JoHari ablak ábráján a szaggatott vonallal jelzik azt, hogy a négy terület közötti határvonal fellazul és áthelyeződik. A nyílt terület növekedik és magába foglal egy újabb részt a vakfoltból, a rejtett vagy az ismeretlen területből.

Mivel a személyiség belső határvonalai ilyenkor bizonytalanná válnak, ez szorongást vált ki. Olyan ez, mint amikor egy nagyon fontos személytől kapsz valamire visszajelzést. Nem mindegy, mit hallasz, mert fontos neked, amit mond. Kíváncsi vagy rá, de egy picit félsz is tőle. Ilyen az, amikor az önismereted növekszik, amikor jobban megismered magad, vagy éppen másokat.

Az önismereti tanulás folyamata időt vesz igénybe és legjobban szabályozott, védett körülmények között történik meg.

A határvonalak új átrendeződése a tréningen való tanulás egyik célja. A cél, hogy a nyílt terület minél többet magába foglaljon a másik három részből. Ez a folyamat leginkább védett környezetben történik meg. Ezt a védett környezetet nyújtja a tréning és a tréner.

A tréning módszerei közé tartoznak az önismereti tesztek, a szituációs feladatok és helyzetgyakorlatok. Ezek adják meg neked a tanulási lehetőséget. A módszerekről konkrétan ebben a bejegyzésben olvashatsz.

A mindennapi életben, az elvárásoknak való megfelelés érdekében már arra van szükség, hogy az új határvonalak megszilárduljanak, a személyiség újra stabillá váljon.


Ha készségfejlesztésre és önismereti tanulásra van szükséged, akkor a legjobb, ha a tréninget választod.

  • A tréningen találod meg azokat a helyzeteket, amikben új tapasztalatokra teszel szert.
  • Itt kapod meg azt a személyre szabott visszajelzést, amire az önismeret érdekében szükséged van.
  • Itt ismersz meg jobban másokat, itt fejleszted igazán az érzelmi intelligenciádat.

Minden más könyvekkel és videókkal is jól fejleszthető.