abc analízis cim

ABC analízis példa / ABC XYZ elemzés

Az ABC XYZ elemzés célja a késztermék és/vagy az alapanyagok kategorizálása az igény nagysága, illetve gyakorisága szerint.

A lean logikája szerint – ahogyan majd az ABC analízis példa is mutatja – a magas készletszint jelenthet túlzott komplexitást, hatékonytalanságot. Jelentheti azt is, hogy a rendszerben nincs elegendő információ arra vonatkozóan, hogy pontosan mikorra és pontosan mire van szükség a vevői igények teljesítéséhez. Az ABC analízis célja, hogy hozzásegítsen a Heijunka, azaz a kiegyenlített termelés eléréséhez.

Az ABC analízis példában a túlzott komplexitás problémájának megoldására használt ABC XYZ elemzésre találtok egy esetet, amit aztán a cég agilis vezetőinek köszönhetően nagyon szépen orvosoltak.

Mi is az ABC analízis pontosan?

Az ABC analízis példához röviden definiálom nektek mit is jelentenek a betűk a megnevezésben, a példát alapul véve:

Az „A,B,C” betűk jelölik jelen esetben a termékek megrendelési nagyságát egy meghatározott időszakban.

Érdemes nagyobb egységben gondolkodni. Ha lehetséges minimum egy év szükséges, de a legpontosabb adatok kinyeréséhez jobb, ha több évet ölel fel a számításunk.

Ez azért jó, mert a legtöbb vállalatnál vannak olyan időszakok amit nevezhetünk szezonnak amikor is jelentősen nagyobb mennyiségű igény merül fel. Nyáron pl. nagyobb a kereslet az utazáshoz szükséges dolgokra. Ha csak ezeket a hónapokat figyelnénk, biztosan becsapnának a számok.

“A” kategóriát azok a megrendelt termékek kapnak (Pareto elv szerint) akiknek a megrendelési mennyisége az összes mennyiség 80%-át tesz ki. Ezek azok a termékek, amikhez a legtöbb alapanyag szükséges, így adott esetben a leggazdaságosabban gyártható termék is lesz.

“B” kategória, ami a megrendelt termékek összes mennyiségének a maradék 15%-át, adja.

“C” kategóriába kerül mindaz, ami a maradék 5%-ot adja.

Ezen kívül vannak még “X,Y,Z” kategóriák. Ezek a betűk jelölik a jelenlegi ABC analízis példában a megrendelések gyakoriságát, amit az átlag-, és a szórás képlet segítségével tudunk kiszámolni.

Egy termék lehet tehát AX, BX, CX vagy AY, BY, CY illetve AZ, BZ, CZ kategóriás. Ezek közül a CZ a legrosszabb variáció.

Az XYZ elemzés elvégzése

Az xyz elemzés lépései a következők:

  • Először vesszük a megrendelések átlagát az adott időszakra,
  • majd megnézzük a megrendelések szórását szintén az adott időszakra,
  • majd a szórás értékét elosztjuk az átlag értékével.

Ha ez az érték kisebb mint 0,5 akkor a termék „X” kategóriát kap, mert viszonylag nagy mennyiségben kis mennyiségi szórással érkeznek rá a megrendelések az adott időszakban. Azaz nagyon jól tervezhető a gyártási mennyisége és az alapanyagigénye.

Ha az érték 0,5-nél nagyobb, de egynél kisebb akkor „Y” kategóriát kap.

Ha az érték 1-nél nagyobb akkor „Z” kategóriát adnak neki. A „Z” kategória így azt jelenti az ABC analízis példánkban, hogy változó mennyiségű megrendelés érkezik, és az is igen változó időközönként. Ezek azok a termékek, amiknek az alapanyagigénye és termelési tervbe való beillesztése igen nehezen tervezhető.

Egy konkrét példa – hogyan néz ki az elemzés a gyakorlatban?

abc analízis - málnaszörp

Az ABC analízis példához Málna György szörp gyárát mutatjuk be. Málna György nagyon szereti a vevőit, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a vevői elégedettsége maximális legyen. Eddig azt a stratégiát követte, hogy mindegy mekkora és mindegy milyen speciális íz igénye van a vevőnek, ő azt legyártja számára.

A Málna Szörpgyár dilemmája

A mutatószámokból Málna György azt vette észre, hogy a megrendelési mennyiségek növekedése nem arányos a bevétel növekedésével. Sőt évről évre nagyobb munkaerő és gépigény merült fel. A raktárban pedig megszaporodott a viszonylag kis mennyiségű lejárt alapanyagok száma, ami összességében egy igen jelentős összeget tett ki.

Miután elkészült az ABC XYZ analízis az elmúlt két évre visszamenőleg, a megrendelések gyakorisága, illetve mennyisége alapján kiderült, hogy az „AX” kategóriába (alapanyagigény, gyártási gyakoriság és mennyiség jól tervezhető) a 368 termék közül csak 23 db tartozik míg a „CZ” kategóriába (alapanyagigény, gyártási gyakoriság és mennyiség nehezen tervezhető) pedig 149 db.

ABC XYZ elemzés táblázat

Az eredményt, ami a jelenlegi ABC analízis példában látszik újabb elemzés követte. Egyesével megvizsgálták mind a 149 db terméket, ami a „CZ” kategóriába került. A stratégiailag fontos, illetve marketing célt szolgáló (ajándékkal, egyedi címkével ellátott külön cikkszámon szerepelő termékek) termékeket megtartották.

A tulajdonos Málna György kilistázta magának azokat a termékeket, amiknek az ABC XYZ elemzés alapján nem gazdaságos a gyártása. Megbeszéléseket kezdeményezett a vevőivel, ahol elmondta a szempontjait. A pazarlás, ami ezen termékek gyártása miatt nála felmerül, kihatással van a vállalat hosszú távú gazdaságos működésére, így a vevőkre is.

A megbeszélések eredménye az lett, hogy voltak termékek, amik megszűntek és voltak olyanok is, amiknek az igényét a vevőtől egy évre előre megkapta, így jobban tudta tervezni őket.


Az ABC analízis egyszerűnek látszik, de azért gyakorlati tapasztalatot igényel. Mielőtt nekilátsz, érdemes konzultálnod Reinhardt Éva Győri Lean tanácsadóval.